Milyen cipőt adjak rá?

Mezítlábra vagyunk kitalálva

Mezítláb könnyebb mozogni, mint bármilyen cipőben, a cipő valójában akadálya a mozgásnak. Mezítláb sokkal pontosabban érezzük a talajt a lábunk alatt, és sokkal többet mozog a lábfejünk, a lábujjaink. A babák, gyerekek, gyönyörűen használják a lábujjaikat a legkülönbözőbb mozgások közben!

A lábfej egészségét, alakját pedig pontosan ez a mozgás alakítja ki, pontosabban az ezzel alakuló lábfej izmai. Nem a cipő. Éppen ezért a cipőnek sok olyan tulajdonsága, amire sokan hangsúlyt fektetnek (és ki ezt mondja jónak, ki azt), nem fontosak: a cipőnek nem kell tartania a lábat. A láb tartja magát. És alakul magától, attól, hogy terheljük, használjuk, gyalogolunk.

Amikor a testünkről gondolkodunk, nagyon fontos szem előtt tartani: a csontok, az izmok, a kötőszövet mind-mind dinamikusan alakulnak a használat függvényében. Például a gerinc alakja is a mozgásoktól alakul ki (nem attól, hogy milyen felületre fekteted a babát), és a lábboltozatra is igaz ez. Sok-sok talphasználat kell ahhoz, hogy a lábboltozat felnőttkori alakja kialakuljon.

A cipő feladata

…mindössze annyi, hogy megvédje a lábunkat a hidegtől, a szúrós dolgoktól, a sérüléstől. Ha a hideg és a sérülésveszély miatt nincsen szükség a cipőre, akkor nincsen szükség a cipőre, és jobbat teszünk a gyerekünkkel, ha hagyjuk mezítlábazni. Például otthoni körülmények között általában.

De én úgy tudom, hogy kemény, sima talajon, mint a parketta, a járólap, a beton, nem jó a mezítlábazás

Ez egy olyan szempont, ami a felnőttekre és nagy (legalább iskolás) gyerekekre vonatkozik, és rájuk is csak bizonyos helyzetekben, de babákra, kicsi gyerekekre nem. Mi a különbség? Az, hogy mi sokkal nehezebbek vagyunk, a talpunk felülete viszont nem ennyire sokkal nagyobb. Ezért a talpunkon jelentősen nagyobb a nyomás, ha állunk, járunk, és főleg, ha ugrunk, futunk, mint a kicsik talpán. Ezért amikor kifejezetten kemény és sima talajon végzünk olyan fizikai munkát, amitől nagyobb sebességgel érkezünk le a földre – például ha ugrálókötelezünk vagy futunk betonon – és amennyiben régóta cipőhoz szokott a testünk, az idegrendszerünk futás közben, akkor érdemes olyan cipőt választanunk, aminek a talpa jó ruganyos, lengéscsillapítóként működik. Más helyzetben a felnőttnek sem probléma a sima, kemény talaj, mezítlábazz bátran sokat te is! Nagyon jót tesz a lábad egészségének. A kicsiknél pedig ez egyáltalán nem probléma, mert könnyűek. Viszont – úgy, ahogyan azt fönt már írtam – a cipő akadálya a lábfej erősödésének, és ezzel a az egészséges lábboltozat kialakulásának.

Akkor mindegy, hogy milyen a cipő?

Sokkal inkább mindegy, mint ahogyan azt általában gondoljuk, de természetesen azért nem egészen mindegy. Hiszen fontos, hogy a mozgást ne akadályozza jobban, mint amennyire muszáj, hogy ne károsítsa a lábat, és hogy jól szolgálja a tulajdonosát minden praktikus szempontból is.

Milyen a jó cipő?

Felpróbálás előtt ezt nézd a cipőn:

A talpa legyen hajlékony, puha, hogy könnyű legyen benne járni, mozogni.
A sarok legyen egy szintben a talp első részével, azaz a talpa legyen lapos.
Az orra legyen széles, lapos, hogy legyen hely a lábujjaknak szétterülni. Ne legyen az orra felemelt.
A talp rögzüljön körben a felsőrészhez, azaz ha a gyerek fölveszi, stabilan rögzüljön a lábán, ne klaffogjon utána, mint a papucsok. (Ne legyen papucs.)

Ha ez mind oké, akkor próbája fel a gyerek, és figyeld meg őt a cipőben. Ha felveszi a lábára a cipőt, megváltozik-e a járása benne, vagy sem? Minél szabadabban tud mozogni benne, annál jobb.

Használt cipő lehet jó?

Kisgyerekeknél olyan gyorsan nő a láb, hogy akár több gyerek is tud egy pár cipőt hordani egymás után anélkül, hogy ebből hátrányuk származna. Ilyenkor a cipők talpát érdemes megnézni, hogy hogy van elkopva, és belül a sarok részt, hogy mennyire szimmetrikus.