Napló

Kukkants be, hogy mi történik a mozgásfejlődés tanácsadásokon, és milyen változást hoz a babák, a családok életébe a szabad mozgás!

A 7,5 hónapos Luca

…anyukája, Márti, azzal a panasszal érkezett hozzám, hogy a babája nem mászik.

Megbeszéltük, hogy önmagában az, hogy Luca 7,5 hónapos létére nem mászik, nem aggasztó: a mozgásfejlődésben messze nem az a legfontosabb, hogy a baba mit milyen korában csinál, hanem az, hogy amit éppen csinál, azt hogyan csinálja; és hogy magához képest halad, fejlődik-e.

Javasoltam, hogy ahhoz, hogy erről képet alkothassunk, tekintsük végig, hogy hogyan telik a napjuk.

Ültetés – most akkor szabad vagy nem?

Kiderült, hogy Luca még nem tud ülni, és Márti tud is róla, hogy az ülni nem tudó babákat nem szabad ültetni, de a védőnőjük azt mondta neki, hogy 6 hónapos kora után azért már nyugodtan ültetheti Lucát. Így Márti ki is próbálta az ültetést az etetőszékben és a babakocsiban.

Luca nagyon élvezte az ülést

Boldog volt így, és nagyon jól, sokkal hosszabban elvolt ülve, mint fekve. Márti ezen fölbuzdulva ki-kitámasztotta Lucát ülésbe akkor is, amikor korábban a földre fektette, és Luca egyre jobban megtartotta magát ülésben. Később már kitámasztani sem kellett: Luca megtanulta ülésben megtartani magát. És valósággal imádta, hogy az üléssel kitárul előtte a világ! Elkezdte kérni, kezdeményezni az ültetést. Márti nem sejtette, hogy bármi gond lenne azzal, amit csinál, egyszerűen élvezte, hogy Luca boldog, és hogy neki könnyebbek a napok azáltal, hogy Luca többet van el letéve.

Így telt el egy hónap, amikor Mártit kezdte aggasztani, hogy Luca nem mászik, és hozzám fordult a panaszával.

A szabad mozgás

Elmondtam neki, hogy a baba mozgásfejlődését belső program hajtja, ami lezajlik magától. Azonban nekünk kell arról gondoskodnunk, hogy semmi ne álljon a program lefutásának az útjába, és ne is térítsük el azt. Ezt biztosítja az, ha a baba mindig, amikor éber, és le van téve, szabadon mozoghat.

Megbeszéltük, hogy bár a kora miatt teljesen rendben lehet akár az is, hogy Luca nem mászik, de az ültetés, azaz a szabad mozgás sérülése miatt nem lehetünk nyugodtak afelől, hogy az, amit látunk, Luca mozgásfejlődésének a saját üteme. Mert az ültetés nem szabad mozgás, és ezzel a mozgásfejlődést eltérítettük a maga természetes medréből.

De én nem akartam bajt csinálni!

Ijedt meg Márti! Persze, hogy nem – nyugtattam meg én. Természetes, hogy nem korlátoztad volna Lucát a mozgásban, ha tudtad volna, hogy amit csinálsz, az a szabad mozgás korlátozása!

És az is igaz, hogy szinte minden babának sérül a szabad mozgása – teljesen érthető hát, hogy ti is így jártatok. Hiszen a kultúra, amiben élünk, számtalan módon sugallja és ösztönzi a szabad mozgás korlátozását.

És most mit csináljak?!

Adódott a kérdés. Elmeséltem Mártinak, hogy hál’ istennek a mozgásfejlődés belső programja állhatatosan teszi a dolgát, zajlik és áramlik. Ezért ebben a helyzetben sincsen semmi más dolgunk, mint hogy elhárítsuk az útjában álló akadályokat, és a szabad mozgás meggyógyítja magát.

Egyszerűen biztosítani kell Lucának, hogy mindig, amikor le van téve, szabadon mozoghasson. Nem szabad ültetni egyáltalán, semmikor, sehol. Sem etetőszékben, sem babakocsiban, sehol. Mindig fekvésbe tedd le, tágas és kemény felületre – tanácsoltam. Legközelebb úgy kerüljön ülésbe Luca, ha ő maga fölül.

De hiszen annyira szereti az ületetést! Kéri is!

Most akkor ne adjam meg neki? – esett kétségbe Márti a gondolatra, hogy ahhoz, hogy Luca megtanuljon mászni, elkeseredett sírásokon keresztül vezet az út, hiszen Luca kérni fogja, hogy ülhessen, ő pedig nem adhatja ezt meg neki.

Könnyű volt válaszolnom a kérdésére, mert újra megnyugtathattam őt: ez sokkal könnyebb lesz, mint gondolnád, és semmi sírásra, Luca-nyuvasztásra nincsen szükség hozzá.

Végiggondoltuk együtt, hogy nagyon természetes, és nagyon helyénvaló, hogy Luca imád ülni! Ugyanis függőlegesen sokkal izgalmasabb minden, mint fekve, és magasabbról is látja így a világot. Hiszen pontosan ez a hajtóereje a mozgásfejlődésnek! Mi másért küzdene annyit a baba, ha nem azért, mert a következő mozgásfázis – a függőlegesség, a magasabban levés, a helyváltoztatás, a gyorsulás – izgalmas, érdekes, finom dolgok?! Ha ezt odaadjuk a babának, naná, hogy imádni fogja, meg kérni! Mégsem teszünk jót vele, ha odaadjuk neki. Ugyanis ezek olyan dolgok, amik akkor okozzák a legnagyobb örömöt, ha maga küzdhetett meg érte! És akkor lesz az övé az igazán az, aminek örül. Ezen kívül nagy szüksége van az útra, ami odáig vezet, amit mind elveszünk tőle, ha a végeredményt készen neki adjuk.

Mit kér hát valójában Luca, amikor az ültetést kéri? A függőlegességet, a magasságot. Adjuk hát oda neki, de úgy, hogy a szabad mozgás ne sérüljön! Mindig, ha kéri az ültetést, vedd föl őt – javasoltam Mártinak. Ez ellen biztos, hogy semmi kifogása nem lesz. Amikor pedig lerakod őt, mindig, kivétel nélkül szabad mozgásban legyen: a földön, nagy térben, kemény felületen, fekvésbe rakva. Ha így nincs el, vedd fel őt a karodba vagy hordozóba rakva.

Mártinak nagyon tetszett ez a forgatókönyv, igen nagy kedve volt kipróbálni, hogy mit hoz nekik, ha így lesznek együtt.