⏰ Óraátállítás: így készülj fel!

Visszatérünk a „téli” időszámításra, 2023. október 29-én, vasárnap hajnali 3 óráról 2 órára állítjuk az órákat.

Az óraátállítást nem nagyon várjuk, sokan aggódnak miatta és ilyenkor mindig megnő az alvás/altatás csoportban azoknak a kérdéseknek a száma, hogy mit tegyünk a gyerekkel, mert itt az óraátállítás. Ha át fogjuk állítani az órát, akkor minden még katasztrófálisabb lesz, mint eddig volt. Úgyhogy azért is jó, ha időben tájékozódsz róla. Olyan szempontból is, hogy előfordul, hogy tényleg van mit tenni, hogy megelőzd a bajt.

De mielőtt ebbe belemegyek, nézzük meg, hogy ez az óraátállítás egyáltalán miért ilyen nagy dolog. Miről is van szó, mi az ami mellette szól és mi az ami ellene szól. Történetileg hogy alakult ki?

A múlt században kezdődött ez Magyarországon és voltak időszakok, néhány év, amíg tartották. Gazdasági okokból indult, energiát akartak vele spórolni. Aztán éveken keresztül nem tartották. A nyári időszámításra való áttérésről van itt tulajdonképpen szó, vagyis hogy az órákat tavasszal 2 óráról 3 órára állítjuk, ősszel pedig fordítva, 3 óráról 2 órára állítjuk egy vasárnap hajnalon. Ami azt jelenti tavasszal, hogy egy órát veszítünk, viszont egy órával tovább lesz világos nyáron. (Ősszel fordítva, egy órával hamarabb lesz sötét, viszont reggel mikor kezdődik a munka és az iskola világos lesz már nagyjából).

Azok, akik ennek az óraátállításnak a támogatói voltak anno, tulajdonképpen ezzel érveltek, hogy annak a jelentősége, hogy egy órával tovább van világos – nyáron még kilenckor is akár süt a nap – az emberek többet mennek ki, aktívabbak az esti órákban is nyáron és hasznosan tudják tölteni az időt amellett, hogy energiát spórolunk, mert nem kell annyit világítani télen reggel, délelőtt. Áram energiára gondolok itt most főként.

Ezek azok a tényezők, amik amellett szólnak, hogy igen ez jó és csináljuk tovább az állítgatást.

Megjegyzem itt, hogy tulajdonképpen a természetes ritmusunk nekünk itt Magyarországon az a téli időszámítás. Tehát, ami tulajdonképpen változás az az, hogy tavasszal mozdulunk el a természetes ritmustól.

Visszatérve a spórolásra, egy 2018-as tanulmány már azt mutatta, hogy körülbelül fejenként 450.- Ft ról beszélünk jelenleg, ez jelentéktelen spórolás.

Azonban van viszont rengeteg hátránya az óraátállításnak. Ezért is volt, hogy 2019-ben az Európai Unió megszavazta, hogy hagyjuk abba ezt az óraátállítást. Főleg olyan betegségek és kockázatokról számoltak be, mint hogy ha elutaznánk egy másik időzónában. Mondjuk, ha egy órával van odébb az idő, abban az országban, akkor azt nem is annyira érezzük meg, de hogy ha mondjuk innen elmegyünk Amerikába, akkor már ismered ezt a jetlag nevű jelenséget. Körülbelül három napig azt se tudja az ember, hogy hol van és hány óra. Tehát ilyen óriási időeltolódás, nagy borulást okoz az ember testében. Minél nagyobb az időeltolódás, annál feltűnőbben látszik, hogy óriás jelentősége van annak, hogy melyik időzónában vagyunk éppen, hány óra van és hogy épül fel a ritmusa a napnak. Bioritmusnak is szoktuk hívni ezt a ritmus, de tulajdonképpen a cirkadián ritmusról van szó.

De mit is jelent a biortimus vagy cirkadián ritmus?

A cirkadián ritmus azt jelenti hogy különböző hormonális változások mennek végbe a testben, attól függően, hogy hány óra van. Tehát, hogy hogy telik a nap, azt mindenféle hormonok segítik. Onnan tudod, hogy most nappal van és aktívnak kell lenned, tevékenykedhetsz, hogy ezek a hormonok jelen vannak a szervezetedben. Vagy éppen éjszaka van, aminek a nagy részét ugye alvással kellene tölteni, ezt a hormon háztartásunk támogatja és segíti. Ez a ritmusos változás nagy részben a fénnyel működik, ami azt jelenti, hogy ha följön a nap és “fényt kapunk” akkor a hormonok segítenek abban, hogy aktívak maradjunk. És amikor lemegy a nap és egy újabb hormon koktél jön, akkor az segít minket meg a testünket, hogy éjszaka van és alvás fog jönni. Ezt az egész kettős rendszert hívjuk cirkadián ritmusnak.

A gyerekeknél és a kisbabáknál ez úgy néz ki, hogy napközben is egy csomószor olyan állapotba kerülnek, hogy tényleg el is alszanak. Az első három négy hónap után nálunk is működik ez az úgynevezett bioritmus a hormon háttér. Akár szopizik, akár tápszeres ez az egész egyszerűen magától kialakul. Születésig, az anya teste szabályozza, de a köldökzsinór elvágásával a körforgás megszűnik. Kell 3-4 hónap, hogy beálljon és már tudjon különbséget tenni nappal és éjszaka között.

Tehát arról van szó, hogy ősszel egy órával tovább aludhatunk, tavasszal meg elveszítjük ezt az órát.

A kutatások szerint a óraátállítást követő napokban, hetekben nagyon sokan alvásproblémával küzdenek. Fáradtsággal, teljesítménycsökkenéssel és rosszulléttel járó tünetek jelentkezhetnek. Ez az emberek a jó nagy részét érinti ez. Tavasszal súlyosabbak az egészségkárosító tényezők, például: a szívroham kockázata megnő, a közúti balesetek száma megnő, mert veszítünk egy órát. Például pont az óraátállítás utáni hétfőn és a következő néhány napban a vetélés kockázata nagyobb, különösen a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött babák esetében. Megnő a depresszió esélye is. Egy egészséges szervezet is küzdhet ilyenkor fáradékonysággal akár 1-2 hétig. Gyakoribbak ilyenkor a munkahelyi balesetek is.

Amikor ezeket soroljuk elég egyértelmű, hogy talán az energiagazdálkodási szempontok elhanyagolhatóak ehhez képest.

Nézzük meg, hogy mi a megoldás és hogyan tudunk segíteni könnyíteni a szervezetünkön ebben az időszakban.

Nagyon sokféleképpen próbálták tanulmányozni, hogy hogy működik a cirkadián ritmus és hogy hogy lehet rá hatással lenni. Például az űrkutatásban, ahol természetes fény nélküli nagyon kis helységben elzárva töltöttek napokat, heteket, hónapokat az űrhajósok a fényterápiát találták ki. Már az utazás előtt megkezdték ezt, hogy egy kicsit jobban szinkronba kerüljenek az ottani cirkadián hatásokkal. Illetve az űrhajókat is olyan fényerővel szerelik fel, ami a cirkadián ritmusnak megfelelően változik, hogy ezzel is a terhelést levegyék az űrhajósok válláról.

Tudjuk jól, hogy a különböző műszakban dolgozók is hosszútávon egészségkárosító hatással kell megküzdeni. Egy óra is számít sajnos, amikor ilyen hirtelen történik, mint tavasszal és nem kell tétlenül ülnünk, tudunk rá készülni előre egy kicsit, hogy csökkentsük az ártalmakat.

Tehát tavasszal

A szokásoshoz képest egy negyed órával keljünk fel hamarabb. Bátran húzzuk fel az órát és keltsük fel akármennyi idős kisbabánkat vagy nagyobb gyerkőcöket is nyugodtan és így attól függően, hogy mennyi időnk van, szép lassan hozzászoktatjuk a szervezetünket az új ritmushoz.

Mi van, ha nálatok nincs fix időpontja a reggeli ébredésnek?

Akkor lehet, hogy épp itt az ideje, hogy legyen. Ha egészen pici pár hónapos a babád, akkor ennek nincs nagy jelentősége, bár ilyenkor is érdemes figyelni, hogy ne aludjon reggel nagyon sokáig, mert könnyen fel tudják cserélni a nappalt az éjszakával az ilyen picik.

Képtelenség este elaltatni? Felcserélte az éjszakát a nappallal?

4-6 hónapos kortól viszont komoly jelentősége lehet, ha nagyon eltértek a normál ébredési ablaktól:

kelés 6-7 között
nappali alvások korok szerint elosztva 6-7 és 8-9 között
fekvés télen 8-9 között, nyáron 9-10 között

Mi a helyzet ősszel? Akkor csak nyerhetünk?

Nem egészen, mert bár jónak hangzik, hogy tovább alszunk, de lehet, hogy kisebb vagy nagyobb gyermekünk tartani fogja a korai kelést. Ami azt jelent, hogy ha eddig 6-kor kelt, akkor az most őszi óraátállítás után 5 óra lesz. És ez ugye egy ördögi kör, hiszen ha ilyen korán kel, akkor korán is fog elaludni este és akkor megint korán fog kelni a következő nap. Ősszel előre nem érdemes semmit tenni, de ha azt tapasztalod, hogy nagyon koránra jött a reggeli kelés és 1-2 hét után sem változik, akkor a napirendet érdemes kicsit alakítani és az alvásokat kitolni, akár egy plusz alvást pici babánál beiktatni, hogy az esti fekvés ideje ne jöjjön előrébb. Nagyon egyéni, hogy ilyenkor pontosan milyen napirend segíthet. Ebben tudok tanácsadáson, részletes helyzetelemzéssel segíteni, ha megborultok.