Millió különböző eset van.
Mégis valahogy legtöbbször arra gondolunk, hogy nem szabad a babát felébreszteni semmilyen körülmények között. Hogy azzal bajt csinálunk, ha ébresztjük, mert az alvás nagyon fontos. Én tanácsadáson ezzel találkozom a legtöbbet, hogy nem merik ébreszteni a babát vagy akár nagyobb gyereket, aki pl este 11-kor alszik el… Mert azt nem szabad. Ez egyszerűen kulturálisan kódolva van belénk, nem kérdőjelezzük meg, csak adjuk tovább, mintha megkérdőjelezhetetlen igazság lenne. Az előző generáció ránk hagyta ezt és sok más tévhitet is, mint örökséget.
Szóval érdemes megállni egy pillanatra és végiggondolni:
Miért gondoljuk ezt? Mi van mögötte? Mi a logikus, ha nem ragaszkodunk ehhez a koncepcióhoz, mint tényhez?
Talán az az egy dolog már eléggé a köztudatban van, hogy ha pici a baba és a gyarapodással gondok vannak, akkor ébreszteni szükséges. Talán ma már ez egyértelmű, hogy ha aluszékony a pici pár hetes baba, akkor ébresztgetni fontos.
1. problémakör legtöbbször 4 hónapos kor alatti babákat érint, hogy FELBORUL A BIORITMUS:
Tehát nappal alszik viszonylag sokat, sok órát egyben, de éjjel fenn van, vagy hajnal 2kor alszik el. Ilyenkor sokszor az van, hogy reggel tovább alszanak ezek a babák, akár végig durmolják a délelőttöt. És másnap megint hajnal 2ig nem alszanak be.
A bioritmus hormonális háttere 2-4 hónapos kor között alakul ki, ezért ez idő alatt ez a kényes egyensúly nagyon könnyen felborul. És nem segít az a másik tévhit sem, amivel majd még foglalkozunk, hogy csak az az alvás, ha a baba több órát egyben nélkülünk, ébredés nélkül alszik. Mert örül a család, hogy 4 órát alszik a pici délelőtt, és nem evidens, hogy ennek lehet az az ára, hogy éjjel meg fenn van. Mert célnak tartjuk a sok óra egyben alvás, mert azt gondoljuk, hogy az az egészséges, az a jó és aztán rossz alvónak is tituláljuk a babánk, ha rövideket alszik.
A cikk további részét itt találod az új honlapomon!