Mi az alvajárás tulajdonképpen?

Az alvajárás félelmetes dolog. Aggódunk, hogy az alvajáró gyerek kárt tesz magában. Van okunk erre? Valójában nem alaptalan a félelmünk: alvajáráskor (latin nevén szomnambulizmus) az agy mérlegelő, döntéshozó központja inaktív. Ez azt jelenti, hogy az alvajáró nem mérlegel és belemehet olyan veszélyes helyzetbe, amibe nappal, mikor észnél van, nem menne. Ugyanakkor az alvajárónál a cselekvésekért felelős területek aktívak maradnak, így a berögzült, különösebb koncentrációt nem igénylő tevékenységeket tudják végezni az érintettek. Ezért nyitnak ki ajtót, mennek el wc-re stb.. Az alvajárás tehát nem tudatos, ilyenkor nincs magánál az illető, nem tud kommunikálni sem. Ezért sem fog emlékezni másnap semmire. Az éjszaka első felében jelentkezik általában, pont mint a pavor nocturnus (az éjszakai felriadásról itt olvashatsz bővebben), hiszen akkor alszunk a legmélyebben (3-4 éves kor után, előtte teljesen más a kisbabák alvása, erről itt olvashatsz bővebben.)

Mi válthatja ki az alvajárást?

Míg a felnőtteknél nagyon gyakran a stressz váltja ki az alvajárást, addig a gyerekeknél nem kell rögtön erre gondolni. Nem feltétlenül szorong az a gyerek, aki alvajáró. Az agyi központok még nincsenek teljesen kifejlődve, összehangolódva és ezért történhet meg különösebb ok nélkül, hogy az alvás és ébrenlét határán megrekednek a gyerekek. Pontos tudományos választ még nem találtak a kutatók a kérdésre.

Mennyi idős gyerekeket érint az alvajárás és milyen gyakori?

Leggyakrabban 4-14 éves kor között alvajárók a gyerekek. Minden 10. gyereket érinti az alvajárás.

Hogyan lehet megelőzni az alvajárást gyerekeknél?

Az alvajárás tehát gyakori jelenség, de ha nem rendszeres, csak időnként van, akkor nincs különösebb teendő, nem lehet megelőzni.

Természetesen érdemes végiggondolni az alvás higiéné részleteit:

  • a napirend, napi rutin a korának megfelelő?
  • nem kell túl korán ébrednie vagy túl későn lefekszik le? (az esti lefekvés idejéről ezt a cikket olvasd el)
  • alszik napközben?
  • van eleget levegőn? Mozog sokat?
  • képernyőzik? Mesét, tévét néz vagy játszik telefonon?
  • éjjel sötétben alszik?

Ha itt mindent rendben találtunk, akkor nincs más teendő, mint a biztonságos környezetet megteremteni, hogy elkerüljük a baleseteket.

Mire figyeljünk mégis?

Mivel az agy mérlegelő, döntéshozó központja inaktív ilyenkor, de a cselekvésekért felelős területek aktívak maradnak, a berögzült, különösebb koncentrációt nem igénylő tevékenységeket tudják végezni a gyerekek (ezért ki tud menni a totyogóknak való leesésgátló rácson, de mondjuk, ha bezárod a bejárati ajtót azon már nem fog átmenni). Tehát legyen biztonság körülötte, ne tudjon kimenni az utcára pl.

A berögzült dolgokat, nem fogja elrontani. Simán lemegy a lépcsőn, kimegy wc-re stb. Baleset abból lehet, ha mondjuk kinyitja a pince ajtót (mert az ajtó nyitás az automatikus cselekvés, nem kell gondolkoznia rajta), de utána rögtön lépcső van, ahol leesik. Felnőtteknél alvajárásban van, aki elkezd főzni és egyéb veszélyes tevékenységeket is folytatni, de mivel rutin a gáz begyújtása, ebből sincs feltétlen baj.

Mit tegyél, ha észleled az alvajárást?

Ha lehet, ébresztés nélkül kísérd vissza a helyére, mikor észleled az alvajáró gyereket. Legtöbb esetben magától visszaalszanak a gyerekek ilyenkor. De ha nem megy, akkor nyugodtan ébresztheted is. Tévhit, hogy nem szabad felébreszteni ilyenkor az alvajárót, nyugodtan lehet. A cél, hogy minél gyorsabban visszaaludjon.

Mikor kell mégis orvoshoz, segítséghez fordulni?

Ha az alvajárás rendszeresen előfordul akkor érdemes szakorvos vagy pszichológus segítségét igénybe venni és megnyugtatóan körbejárni az élethelyzeteteket, hogy nem lehet-e mégis egy kiváltó ok. Az alvás nagyon fontos regeneráló funkciót tölt be. Ha a gyerekek nem jutnak elég pihenéshez, azzal egy ördögi kör indulhat be: nem alszik eleget, ezért nappal sem tud úgy teljesíteni az iskolában például, ami stresszhez vezet és amitől rosszul fog aludni. Ha úgy érezzük szülőként, hogy aggasztó a helyzet, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.